gyakori kérdések-praktikus válaszok

A program hivatalos folyamatáról sok segítő dokumentumot és füzetet találunk az interneten és az egyetemen egyaránt, ezért itt leginkább olyan kérdésekre szeretnék kitérni, amikre a prospektusokból és a koordinátoroktól nemigen kapsz választ. Olyan gyakorlatias és egy Erasmusos életében mindennapi kérdésekről van szó, amikre csak gyakorlatias választ lehet adni.

Utazás előtt:

Hogyan nyerhetem el az ösztöndíjat?                                                                                                                  Be kell adnod egy jó pályázatot. Ez azt jelenti, hogy az önéletrajzot és motivációs levelet úgy kell megírnod, hogy legyen benne valami egyedi rólad és arról, ahogyan te hozzáállsz az úthoz, ami téged alkalmasabbá tesz a kiutazásra, mint a többi pályázót. Például egy sajátos kötődési pont a célországgal, a tanulmányaidhoz olyan anyag beszerzése, ami "csak ott" elérhető, vagy egy különleges motiváció. Ezek után legfőbb szempontként a tanulmányi eredményedet fogják nézni, amit az én szakom esetében 4.0-ás alsó átlag határként szabtak meg. Aki ez alatt volt, nem utazhatott, szóval az ösztöndíjban való részvétel ötletének felvetése után érdemes ráfeküdni kicsit a tanulásra. Az is sűrűn (bár persze nem mindig) előfordul, hogy sok jelentkező esetében azokat fogják előnyben részesíteni, akiknek az egyetemen ez lesz az utolsó alkalmuk az Erasmus megpályázására, mert lassan a diplomaszerzés előtt állnak.

Milyen nyelvtudás lesz szükséges?                                                                                                                  Angol. Az angolt mindenképpen legalább középfokon kell beszélned, hogy szót érts majd a többiekkel. Ez manapság egy olyan nyelv, ami közös hidat épít a világ különböző részeiről érkező diákok között. Persze a célország nyelvét is érdemes beszélned, mert az Erasmuson gyakran alakulnak ki olyan nagy csoportok, amik az adott ország nyelvét választják a közös beszélgetés nyelvének. A Franciaországba utazók franciául, a Németországba utazók németül, a Spanyolországba utazók spanyolul fognak nagyrészt beszélni egymás között. De ne aggódj ha nem (annyira) ismered az ország nyelvét, ha angolul tudsz, akkor éhen halni már nem fogsz, ráadásul biztos vagyok benne, hogy 0-24 a célnyelvi környezetben élve úgy fogod magadba szívni a nyelvet, mint egy szivacs.

Egyedül vagy baráttal menjek ki?                                                                                                                        A legtöbben szaktárssal, baráttal együtt jelentkeznek az Erasmusra. Egyértelmű, hiszen egyik oldalról jó bulinak hangzik az utazás, amit szeretünk a haverokkal megosztani, másrészről viszont hosszú időre indulunk az idegenbe, és jó érzés megunk mellett tudni valakit, akit ismerünk. Ez azonban nem mindig alakul így, saját példámból kiindulva pedig azt kell, hogy mondjam, egyedül menni Erasmusra sokkal jobb. Ha menni akarsz valahova vagy meg akarsz beszélni valamit, akkor a többi Erasmusoshoz kell fordulnod, így rá leszel szorulva arra, hogy a többiekkel teremts szoros kapcsolatot. Messze sokkal többet (konkrétan mindig) fogod használni az idegen nyelvet és sokkal nyitottabb leszel a többiek felé, könnyebben fogsz tudni új barátságokat kialakítani. Úgyhogy ne félj egyedül se, vágj bele!

Hogyan találjak magamnak albérletet?                                                                                                                Többen döntenek úgy, hogy kiutazás után az első néhány éjszakát hotelben töltik és csak ott helyben kezdenek el keresni albérletet és szobatársakat. Szerintem ez nem túl biztonságos, amikor az ember egy több hónapos útra készül, ahonnan nem lehet csak úgy hazaszaladni, ha valami nem működik. A legjobb már jóval előtte szállást keresni otthonról. Ezt megkönnyítik az adott egyetem Erasmusosainak Facebook-csoportjai. Ha beírod a keresőbe, hogy "Erasmus" vagy "esn" + a város neve, meg fogod találni a te Erasmusos csapatod csoportját. Ehhez csatlakozva biztosan fogsz találni olyan hirdetéseket, mint például "van egy kiadó szobám..." vagy "még két lakótársat keresek az ötszemélyes albérletembe...". Nyugodtan vedd fel a kapcsolatot a számodra szimpatikus egyénekkel. Így már ismerkedhetsz is még az utazás előtt és a lakhatás miatt sem kell az utolsó napokban görcsölnöd. Legjobb, ha kiutazás előtt 1 hónappal már tudod, konkrétan hova és kikkel fogsz menni. Fontos, hogy kösd meg a tulajjal a bérleti szerződést, vagy kérj valamilyen írásos és aláírt visszajelzést arról, hogy mettől meddig és hol fogsz lakni.

Mikor vegyem meg a repülőjegyet?                                                                                                                      Minél hamarabb. Ne várj vele sokáig, ha már tudod, hogy melyik naptól lehet beköltözni az albérletbe, amit lefoglaltál, vedd is meg a jegyet, mert így nagy eséllyel talán olcsóbban megúszod a költségeit. A visszafele út megszervezésénél több dilemma adódhat, mint a kiutazásnál; ha már tudod a vizsgaidőpontjaid végét, vedd meg a jegyet, mert ha az őszi félévben vagy kint, akkor Karácsony tájékán, ha pedig a tavaszi félévben, akkor a nyár kezdetével egyaránt felszaladnak a repülőjegyárak. Ha időben megveszed, olcsóbb lehet, de érdemes megvenni hozzá azt a plusz kiegészítést, ami szabad járatváltoztatást tesz lehetővé, mert lehet, hogy a visszaút előtt néhány nappal kiderül, hogy be kell majd még menned az egyetemre megírni valamit, vagy lesz egy nagy fesztivál, amire az összes többi Erasmusos barátod is megy és te sem akarod kihagyni.

Hol nyissak bankszámlát?                                                                                                                                    A legtöbb európai országban ingyenes a bankszálanyitás és vezetés. Érdemes utánaérdeklődnöd, hogy a te országod esetében mit kínálnak a bankok, mert ha az ilyesmi ott is ingyenes, akkor fölösleges vesződnöd az itthon nyitott deviza-alapú bankszámla magas költségeivel.

Mennyibe fog ez nekem kerülni?                                                                                                                          Az anyagiak természetesen ebben az esetben is fontosak, érdemes átgondolni ezt a kérdést is. Az ösztöndíj nem csupán a kiutazást teszi lehetővé számodra, hanem bizonyos anyagi támogatást is nyújt. A fogadó országokat különböző státuszokba sorolták a megélhetési költségek szerint, így vannak magas/közepes/alacsonyabb megélhetési költségű országok. A "magas" csoportba soroltak esetében havi 500, a "közepesnél" havi 450, az "alacsonyabbnál" pedig havi 400 euró támogatás illet meg. Ezen kívül vannak külön megpályázható kiegészítő támogatási pályázatok is, de persze neked is be kell szállnod a saját számládról. Én havonta 500-650 euróból jöttem ki, de nyilván ez az összeg az országtól, várostól és a személyes igényektől nagyban függ. A legtöbb pénzt az albérlet ára fogja elvinni, de az összeg is széles skálán mozog; azon kívül, hogy persze minden országban más értékek közé esik a lakbér havi összege, ez függ még attól, hogy a fővárosban vagy-e vagy vidéken, illetve, hogy a városközpontban/tengerparti lakásban laksz-e vagy a külső területeken.    

Hogyan csomagoljak?                                                                                                                                           Nagy bőrönd, sok táska, akár egy felmálházott szamár. Biztosan így fogsz kinézni, de van néhány dolog, amivel kicsit megkönnyítheted a cipekedést. Például nem érdemes elvinni az egész ruhásszekrényt. Főként olyan ruhadarabokat vigyél, amikre az első hetekben biztosan szükséged lesz. Később odakint úgysem tudsz majd ellenállni néhány ruhadarabnak, amit meglátsz a kirakatban, és nincs olyan, hogy ne vennél magadnak pár cuccot. Minden országban vannak olcsó üzletek, ahol árban a te költségvetésedhez passzoló darabokat találsz (pl. Primark a legtöbb közép- és nyugat-európai országban). Ezenkívül a pakolásnál én személyesen egy igen praktikus megoldásnak találtam a vákuum-zsákot. Beleteszed a ruhákat, aztán kiszívod a zsákból a levegőt, ezáltal fele annyi helyet foglalnak majd el a ruhák a bőröndben.   

 

Utazás alatt:

Mit kell tennem az érkezés utáni első napokban?                                                                                                  Először is: szerezz egy térképet! Lehetőleg a klasszikus papír típusút, mert külföldön nem igazán működik a mobilnet. Ez fontos, mert az első napokban sok mindent kell elintézni, sokfelé kell menni és az új helyen könnyen eltévedhetsz az elején. Ezután a legfontosabb elintézendő az egyetemre való beiratkozás. Amíg ezt nem teszed meg, addig gyakorlatilag olyan, mintha ott se lennél. Szóval városnézés előtt irány az egyetem! Iratkozz be a mobilitási irodában, aztán vedd fel a kapcsolatot az ottani koordinátoroddal és igyekezz mihamarabb képbe kerülni az órarendedet illetően. Az egyetemi kötelezettségek mellett fontos még, hogy beszerezz egy városi bérletet a tömegközlekedésre vagy érdeklődj diákkedvezmény után, bankszámlát nyiss és diákigazolványt készíttess.

Hogyan osszam be a pénzt?                                                                                                                                 A támogatási ösztöndíjat nagy valószínűséggel egy összegben fogják utalni a számládra, így egyszerre lesz nálad nagyon sok pénz, amit már az első naptól kezdve úgy kell kezelned, hogy fél évig kitartson. Ez nem könnyű feladat, mikor annyi gyönyörű hely van, amit meglátogathatsz, és annyi Erasmusos program meg buli, amikről nem akarsz lemaradni. Azt tanácsolom, hogy még az első héten vegyél egy naplót vagy naptárfüzetet és folyamatosan jegyezd benne a kiadásaidat. Persze nem kell egy-egy darab buszjegy vagy csoki miatt bejegyzést készítened, de a nagyobb tételeket, mint például bevásárlás, ebéd a barátokkal vagy szombat esti buli, érdemes felírnod. Nekem az is sokat segített, hogy az egy összegben kézhez kapott pénzt hónapokra lebontottam és kivontam belőlük a lakbér összegét, ami ugye fix, így jobban láttam, hogy mi az az összeg, amit egy hónapban a saját szórakoztatásomra elkölthetek. Ha jól vezeted a kiadásaidat, össze tudod hasonlítani a havi költséget, könnyebben előre tudsz tervezni egy nagyobb kirándulásra például, és az utolsó hetekben sem kell majd kenyéren és vízen tengődnöd.

Utazás után:

Mi az a post-Erasmus depresszió?                                                                                                              Ez egy olyan, nagyon is létező jelenség, amit egészen addig nehezen lehet elhinni, amíg végül át nem éljük. Akkor kezd bizseregni bennünk ez az érzés, miután hazatértünk. Az Erasmust (még) nem tapasztalók általában azt gondolják, hogy nekivágni az útnak a nagy kihívás, pedig valójában hazajönni sokkal nehezebb. Erasmusosként számítanod kell arra, hogy nem ugyanoda mész haza, ahonnan eljöttél. Ezalatt azt értem, hogy másképp fogod látni a dolgokat, a környezetedet, a  téged körülvevő embereket. A kint töltött hónapok alatt jól kialakított, személyes napirended felbomlik, újra úgy kell élned, ahogy azt részben mások alakítják. Ami a kinti hónapok alatt széles és óriási volt, az hirtelen összezsugorodik. Hiányolod a kint megformálódott szokásaidat, amiket itthon nem tudsz folytatni és sokszor úgy érzed, hogy csak mennél és mennél, de már nincs hová. A legnehezebb persze az, hogy egyik napról a másikra búcsút kell venned a kinti barátaidtól. Azok után, hogy hónapokon keresztül minden napot együtt töltöttetek az Erasmus pillanatainak élve, a semmiből jött ostorcsapásként ér a hazatérés utáni hiányuk fájdalma, amit az a kérdés is megnehezít, hogy a különösen messze élő barátokkal mikor látjátok egyáltalán újra egymást. Visszacsöppenve a "valóságba" mind ezek után egy űr marad a bensőnkben,  a kalandok, a felfedezések, a tapasztalatok, a barátok, az Erasmus hiánya. Ez a post-Erasmus depresszió. Ezt a keletkező űrt sokan újabb és újabb utazásokkal, élményszerzéssel próbálják kitölteni mert érzik magukban valaminek a hatalmas hiányát, amit otthon ülve nem tudnak befoltozni, hanem máshol keresik a megoldást, a világban. Ez a jelenség egy gyakori pszichológiai válasz a kialakult depresszióra, ami lehet pozitív is, hiszen az embernek igénye lesz arra, hogy új dolgokat tanuljon, új helyeket fedezzen fel, új kapcsolatokat alakítson ki, ugyanakkor túlzásba is lehet vinni, amit a pszichológiában dromomániának neveznek. Bárhogyan is legyen, az utazás mellett sokat segít a mai világban már megkönnyített kapcsolattartás és az élmények megosztása, de teljeskörű  megoldás a hétköznapokban erre, azt hiszem, nincsen.